Látnivalók
Pilismaróti Öböl és szabad strand
A Pilismaróti öböl a Duna jobb partján az 1704,8 és az 1706,7 fkm között terül el. Távolsága vízen Budapesttől 55 km, Esztergomtól 16 Km. Kavicsbányászat következtében mesterségesen létrehozott öböl, ahol a kavics kitermelését kotróhajókkal kezdték meg a hatvanas években. Az öböl 1.900 méter hosszú és átlagosan 370 méter széles. Folyamatosan kotorják, az utóbbi években mérete a duplájára nőtt. Dunáról történő bejárata kb. 300 méter széles. A Duna magyarországi szakaszán egyedülálló helyet képvisel, mert a többi öböl sem nagyságra, sem jellegét tekintve nem hasonlítható hozzá. Vize a Duna vizéhez képest sokkal tisztább, vízmélysége átlagosan 4 m, de helyenként 8-10 méteres mélyedések is találhatók. Téli kikötő, hajók
tárolásra alkalmas. Havaria esetén menedékül szolgál. Hétvégi kirándulások célpontja, az elmúlt években egyre népszerűbb lett.
Amennyiben mederkotrás van, az öböl felső részét behajtani tilos úszókkal zárják le. ebben az esetben csak az öböl alsó fele hajózható.
A vízisí, jetski, és más vízi sportok hivatalosan ki vannak tiltva. Az állóvíz jelleg, és a halállomány miatt a parton gyakran horgászokkal találkozhatunk, akik azonban nem kedvelik a szabályokat megszegő vízi sportok szerelmeseit.
A Pilismaróti öböl bejáratától néhány száz méterre található a „Maróti szabad strand” , amely a kedvező partfalnak köszönhetően, már a 80-as években is kedvelt dunai fürdőző-, és táborozó helynek számított. A partszakasz azonban az utóbbi időben eliszaposodott, látogatottsága nagymértékben csökkent. Aki lángosra, sült kolbászra, vagy egy jó hideg csapolt sörre vágyik, az mindenképp keresse fel.
Helemba sziget és környéke
Helemba sziget, Helemba településsel szemben, a Duna 1712 fkm-nél található. Esztergom város tulajdonában áll. Hossza körülbelül 1,5 kilométer, szélessége 100-200 méter között van. Erdő művelési ágú sziget, 13. század elején az esztergomi érsek gyümölcsöse volt. Körülbelül három kilométerrel Helemba sziget fölött torkollik a Garam a Dunába, ami hordalékával zátonyszigeteket épített ki. Ezek közül legnagyobb a Helembai. A sziget adottságainak köszönhetően, csak esztergomi vízmérce kb. 6 m magas vízállás esetén kerül víz alá. Nagy számban fészkelnek szürke gémek, ugyanis itt található a Dunakanyar egyetlen gémtelepe.
Látnivalók
Homokzátony – „Kopasz sziget”
A Garam hordaléka által létrehozott, hajósok által legkedveltebb sziget a Duna közepén elterülő homokzátony. Helemba szigettől körülbelül 1 km-re délre helyezkedik el. Motorcsónakosok, vízisízők, csónakosok kedvelt hétvégi kirándulóhelye. Esztergomi és budapesti kisvíznél lehet csak fellelni. Még a kilencvenes években, kellően alacsony vízállás esetén át lehetett gyalogolni a Szob várossal szemben lévő Szobi szigetre, melyet azóta a Duna forgataga elsodort.
A Hajózási szabályzat szerint határ vízen nem lehetséges vízi sportot űzni. Azonban a Duna jobb partján, a homokzátony, és a Helemba sziget között elterülő nemzetközi vízi utat nem akadályozó területen van erre lehetőség(jetezni, vízisíelni, fánkot húzni). Aki Esztergomtól nem akar távolabbi vizekre hajózni, az a Mária Valéria híd fölötti résztől a párkányi papírgyárig elhúzódó kb. 1,5-2 km területen is megteheti ugyanezt a Duna bal partja mentén, ugyanis a szlovák hatóság nem tiltja. Ez a vízfelület a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vízi sportolásra kijelölt terület.
Táti-szigetek
Dunában Táttól Esztergomig elhúzódó öttagú szigetcsoportot nevezzük így, melyet valójában három nagy és két kisebb sziget alkot. Tát község határán 1960 táján mesterséges gátat létesítettek, melynek célja a víz Nagy Dunába történő terelése volt. A Duna főágából korábban itt korátlanul átfolyt a víz, a töltés létesítése azonban a szabad vízáramlást megakadályozta. Az átfolyást mindössze két-három, kb. 60 cm átmérőjű kissé eldugult cső biztosítja. Ennek következménye lett, hogy a táti-ág a természetes ütemnél jóval gyorsabb mértékben eliszaposodott, amelyhez több patak hordaléka is hozzájárult. A szigetek számos ritka, védett növény- és állatfajnak adnak otthont. Legérdekesebb talán a Körtvélyesi-sziget, amelyen egy kaszálórét található. A szúnyog lárváknak otthont adó, néha elviselhetetlen mennyiségű vérszívók miatt a szigetet „Szúnyog szigetnek” is nevezik. A szigetek több mint háromnegyede a Duna-Ipoly Nemzeti Park tulajdonában van. Nyugodt, csendes környezet, horgászok által kedvelt terület. Az állóvíz miatt azonban fürdésre nem alkalmas. Nagy víznél páratlan élményt nyújthat a behajózás – miközben az érintetlen szigetvilágot tekinthetjük meg. A szigetspiccről érdemes megnézni a naplementét.